Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

Úgynevezett jóságod nem hatalmaz tel ily tolakodásra. Ha még egy szót szólsz, örökre megharagszom rád. Fülöp (ijedten kikapva zsebéből a váltót.) Itt a váltó! Matild. Valahára! Add ide . . . (Leül.) Fülöp. Rosenwasser Márkns, régi ismerősöm) nagyon galántul viselte magát. Nem kiván jótállást, megelégszik a te aláirásoddal. (Matild elé, az asztalra teríti a váltót.) Matild. Mutasd, hova irjam a nevemet ? Fülöp. Ide ni. (Matild vállán keresztül hajol s a váltóra mutat, hova Matild felirja nevét. Az ajtó lassan felnyílik, Góth belép s lábujjhegyen hátuk mögé lopózik. Fülöp még mindig Matild fölé hajolva, összehajtja a váltót és kezében tartja, ugv, hogy Góth csak igy látja meg.) HUSZADIK JELENET. ELŐBBIEK. GÓTH. Gótll (Fülöp és Matild közé dugva fejét, harsányan.) Ahá! Rajtakaptalak! Matild (rémült sikoltással felugrik.) Ah ! Góth. Ide azt a szerelmes-levelet! Fülöp (gyorsan zsebébe dugja a váltót.) Bizzál bennem Matild ! Megmentelek! (Elrohan.) Góth. Nem menekülsz! (Utána akar rohanni.) Matild (sikoltva.) Ah papa! (Góth elé kerül s karjaiba ájul.) Góth (Mathildot rázva.) Kelj fel! Később is elájulhatsz! . . . Tessék! nem szaladhatok utána. (A függöny legördül.)