Móricz Zsigmond: Sári bíró; Q 19637

- 33 ­ga jó. kis jánycseléd. Ugy szeretem mint a magamét. Hát még a fiam. / vontatva / Az én jányom is jó szivvel van a Józsi gyerekne• / felegyenesedik / Vettem észre. A gyenge jószág. Tán még utána is halna, ha az a gyerek másra kacsin­tana vagy egyet. Nagyon összeszoktak ... De a Jóska is hamarabb el­menne a burkusháborúba, minthogy más jányhó kiny­szeritsik. Hát mán az én fiam azt teszi, amit én akarok. De az én jányom is. Magam nevelise. Há hogy leszünk avval a tinókkal ? Megmondom. Látom, azt a harmadik bankót nagyon ne­hezelled. Isten neki, szakitsuk ketté. Pele essen ide, fele essen oda a fene essen bele. Nein ugy lesz a bátyám uram. Mer nem vikával mirik az igazságot, se nem röffel. Mer nem igazsággal mi­rik az igasságot : hanem ököllel ... Mármost nizzük csak össze ami két ökleinket ! Lássa kend, az enyim mien csontos kemény a kendé meg mien puha, erőt­len ... Harminchárom esztendeje ül kend a húsosfa­zéknál ... zabál, takarit ... Pukkanos bor kellken­nek, ha a városba megy az urakkal ... Le én riti vizet iszok mint a bika, ha kinn a mezon dógozok : azér vagyok én ijen fene bika ... Hehehe ... Drágább • —• - » j nekem a piz, mint kendnek. Hát csak aggya ide egy százasir azt a két bornyut. Tán hogy igy papolsz. Btólának haggyak egy ötvenest. Na, itt van mig rá egy tizes. / nyújtja a kezét /

Next

/
Oldalképek
Tartalom