Csiky Gergely: Kaviár; Q 19409

- 5o Szi nh

á«ör^

( Könyvtára é

s intét^ Uli« Tivadar* Uli* Tivadar* Uli* Tivadar* Lili* Tivadar* Uli* Tivara* Uli* ajtót és сзак akkor пу!яза i, ha hármat koppantok. 6rizze a patikáriust és ha szökni akar, lőj je le, mint ogr vad rucát, Hurrái /el a lépcsőn/ /Tivadar elé áll/ Bízza csak rési /félre/ Ördög vigye az ilyen szerelmi kalandot I /Tivadarra szegezi a pisztoly к at/ Ugyan mondja csak kis majom, hét sár nem tetszem én s agának? Dehogy nem tetszik - nagyon tetszik - ne tessék erre tartani a pisztolyt, mert elsül és megsüketülök. Hát akkor mért ne: akar feleségül venni? Hogyne akarnék. Boldog lennék kegyeddel, de látja nem szabad két feleséget tartani, becsukják as embert. Csakhogy ezt teso* ie tudta már kinc »em, hogy nem vehet el - hogy felesége vani /ijedten/ elfelejtetten. A:-- ember olyan feledékeny. Kneed

je, hogy a Duna hullámaiba temessem mérhetetlen bánatomat, /indul/ /részegei a pisztolyt/ kezeket fel, vagy l.vök. Maro befelé. /be a kabinba/ /Vagy* Tivadar** **TTijnye azt az aszpirinnel dagadtra hizlalt, brómsál csillag itott, karlsbadi sóval megkergetett Jebezeusát ennek a pur ptzabáló világnak TV