Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- 8 /Vőlegény/ Menyasszony: Gábo r i Menyasszony; Gábor: Meny

ass zony: Gábor: Menyasszonv: Gábor: Menyasszony : Gábor: Özvegv; Vőlegény: Özvegy: Vőlegény: Kérem. /két széket összeállit és függeszkedni kezd közöttük/ Bolond! Fiatal! Juj, mekkorát sóhajtott. Mintha msga valami matuzsálem lenne. Tizezer éves vagyok. Sőt több - negyven. Lesz. Tiz nan múlva. Nem igaz. Harmindhét éves mult 1 nuit el május hatodikán. Honnan tudja? Megnéztem az ezrede évkönyvében. Mondja, miért öregiti magát? Szeretem a kerek számokat. /a Vőlegényhez, aki még mindig tornázik a székeken/ Hagyja már abba, látjuk, hogy erős. Nézze, micsoda muszklim van! /mutatja az özvegynek a karját/ /megfogja a vőlegény bicepszét/ Igaz. Mint a kó. Tudja, hogy tavaly a havasban, vadászkéssel ejtettem el egy megsebzett medvét?