Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- 46 /Vőlegény/ termában rémülnék át a különböző ruhadarabjai. A ci^ői

r a nadrágja, a kabátia, az inge a galléri a, stb.... Egyszerre főkanrüszkölés hallatszik. A Vőlegény mosdik. Csankod a v "zel/ Gábor; /szigorúan beszél a spanyolfal felé, a láthatatlan Vőlegényhez/ Micsoda durvaságot követtél el már megint? Vőlegény; /ártatlanul/ Mkor? Gábor; 'M est^. Vőlegénv; /mé

g j ámborabban/ Ma este? 7T

ern tudom. Gábor: Tizenegy óra felé egyedül ültem a szalonban. Olvasgattam, amikor a menyasszonyod odajött hozzám Jött? Nem, futott, ""intha menekült volna valahonnan. Sánadt volt, res zk etett a felindulástól. Megpróbáltam kiszedni belőle hovy mi történt? Védekezett - semmi, futó rossz han mulat с sale, majd elmúlik. De én ismerem azt a lányt, /szünet/ Azt hiszem -agyon jól ismerem és láttam, hogy szeme teli van fájdalommal. Miért szenvedett? /nagy erővel/