Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- 5 ­Hercegi Özvegy; Gábor; Özvegy: A Hósának tövisei vannak. /amint a herceg elment, fölkacag/ /az egyik fotelhez lép, felvesz róla egy gyémánt ridikült. Kinyitja, kiveszi belőle a rúzst, a kis tükröt, sminkelni kezdi magát/ /unat ko zva/ Miért küldte el? /megváltozott hangon/ Meg akarom kérdezni, hogy miért kerül olyan görcsösen, amióta itt vagyunk, ebben a falusi házban, ahol minden éjszaka a csábitó alkalom.,.. A szobánk egy f о Ivosón van. Olyan kényelmesen találkozhatnánk, mintha férj és feleség len­nénk. Nem akar? Már nem szeret? /szünet/ /örömmel/ Féltékenv? /szünet/ Vagy szakitani akar? /szünet/ Nem, ne! így teli gyomorral. Mindjárt vacsora után. Várjon egy kicsit. Araig nekem jut eszembe, hogy kidobjam! Nem. Ne haragudjon. Tudom, hogy maga nem szereti az ilyen frivol hangot. Ne féljen, nem fogom kidobni. Szeretem! Még mindig szeretem. Nem tudom megfejteni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom