Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- зз /Inas/ /а vőlegényre néz/ Vőlegény: /türelmetlenül legyint/ Hát a faluban? A faluban vannak ügyes menyecskék? Ir s s /lelkes en/ De vannak ám! Vasárnan selyemkendősen, nirositósan, lakkcipősen csak ugy páváskodnak a templom előtt. Vőlegény; /mint egy cinkostárshoz/ No, menjen le, szólítson elő egyet. Szén arany fülbevalóra valót kanna tőlem. Fogja maga is. /megint pénzt ad az inasnak/ Inas: Kézit csókolom. /előbb el'eszi a pénzt, aztán felel/ De nem lehet ám, méltóságos ur! Betyár falu ez! A férfiak bicskával őrzik a fehérnépet. Nem mondom, még nanpal, ha az ember nagyon utánajárna, valamék csűrbe, valamék padláson. De ilyenkor? /megcsóválja a fejét/ Az ""^sz falu alszik. Éccaica? Felverni őket? Rájuk gyújtani a tetőt? Tüzet kiáltanának! Tyű, de az oldalunkba nyomnák a kést!