Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

- 10 V t \ volna. Kocsmárosi Kedves fiam I Kedves» okos fiam ! Hát aztán ? • Y" Frici: Akkor azt mondta a kapitány : eredj hasa fiam, te nagyon süket vagy ! És nondd meg as apádnak, hogy nem viszünk el és estére fősecsen egy nagy tál töltött káposztát, majd magam is elmegyek hozzátok vacsorára. Kocsmáros: No és ? Frici: Én meg arra azt feleltem, hogy igenis, kapitány ur, megmondom. Aztán szaladni akartam haza, hanem akkor mindjárt megfogtak és mind azt mondták, hogyha súgva meghallom a töltöttkáposztát, akkor az ébresztőt is meg fogom hallani, mert azt hangosabban kiáltják. Kocsmáros: Jaj, te marha I / rákiált / Te címeres ökör ! Frici: Jaj, papám ! Bngem elvisznek katonának ,., Jaj, jaj nekem / roskadozni kezd / Kocsmáros: / felfogja / Fricim, kedves fiam, beteg vagy ,,, kedves gerlice madaram* Beviszlek ,,, 'ell-e egy kis meleg herbatea ? Frici: Nem kell nekem herbatea,

% Kocsmáros: Mi lelt hát aranyom ? Mindent adok, csak meg ne halj. Frici: Jaj apám, süttessen egy kis gyenge turóarétest és ne engedjen elvinni katonának. Kocsmáros: Nem galambom. Hová la vinnének, ilyen betegen. Gye*e csak, feküdj le, melegittetek fedőt a hasadra és süttetek tűrés rétest, / Fricit a kocsmáros és a kántor hátul elvezetik /