Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

58 rántja / Kocsmáros: Lieg ne moccanj fiam. Mindkettőnket áiegny-znak ezek a betyárok. Mihály: / augva / Azt hiszem, elég lesz nekik, lássunk a dologhoz. / négykézláb odamászik, ahol előbb a gödröt ásták, meggyújtja a görögtüzet, majd visszaugrik / Laci: / felugrik / Apára ! A tüz ! Mihály: Itt a kincs ! Itt a kincs ! / ugrál, kalapját doMlja / Kocsmáros: / magáról megfeledkezve szintén felugrik / Hol ? ... hol ? ••• Mihály: kost fogd fiam a pisztolyt. Akárki jön, lődd agyon. Kocsmáros: / ijedten visszaugrik / » Laci: Most jönne hát az a vöröshaju borkereBztelő. Kocsmáros: / tépi a haját, közben üti, rúgja a fiát / , te disznó, ó, te hóh'r. Teljes nyomorékká tettél. Ha kimegyek, megölnek. Ha elbújok, a kincsemet rabolják el. Mihály: Hopp l Itt egy lapos kő. Gyere csak, segíts fiam ! / felemeli a követ, Mihály felugrik / Itt a kincs ! Laci ! Gazdagok vagyunk ! Kocsmáros: / kétségbeesetten toporzékolva / A kincs ... a kincsem ... Azt nem hagyom, inkább meghalok. Mihály: / hirtelen / Hopp ! Valami mozog itt a bokorban ... Lődd agyon, akárki. Kocsmáros: / hirtelen visszabújik / Jaj ! Laci: Hem hallok semmit, apám. Mihály: Mindegy, lőjj csak oda ... Fricit

1"

0** / egészen a földhöz lapulnak, kereszteket hánynak *