Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

- 18 - . . á Hons Lidii Hons Lidis Hons Lidis Hon: Lidis Ilon: Szörnyű gyalázat 4 Az egész falu a nyelvére veszi a becsületemet. Mennyi mindent fognak beszélni rólam a rágalmazók. /. ' '4 Ugyan*,, mit beszélhetnének egyebet, mint agat, hogy szereted Laeit és ez igaz is. Legalább az apád is látni fogja, hogy ezt a házasságot már em ellenezni, sem •• • • i • iegakaddlyozni nem lehet. Hem ismered az apámat. Az ilyen hirek csak növelik a mérgét. Az már igaz, hogy nagyon mérges egy ember a te apád. Az én öregem egészen más. Annak én*megcirógatom kétfelől a bajuszát, kedves apuskámnak nevezem, aztán minden ugy' megy, ahogy én akaróra. Boldog vagy, azeret téged. De az enyém ? ... Ej, téged is szeret az apád, csak te nagyon ügyetlen -t vagy és nem tudsz igazán a kedvébe járni. Én a te he lyedben azóta már annyiszor kértem volna, hogy 5 se kívánna más férjet, csak Lacit. lűten őrizz ! Ki tudja, mit követne el dühében. Talán fel is jelentené Lacit, lehet, hogy be is záratná. / kacag / Bezáratná ? íiiért ? Talán azért, mert szerelmes beléd ? A szerelem ellen még nem hoztak tör* vényt, de nem is hoznak, mert a törvénycsiná lók is szerelmesek. Ha rám biz iák a törvénycsindlást, én hoznék olyan törvényt, hogy amelyik lány tizenhatéves lesz, mindjárt választhat férjét s akit kiválasztott, annak el kell venni őt, különben mars az áristomba. Hem hoznak ilyen törvényt ós én sose leszek a Laci felesége, de vagy elbujdosok, vagy moghalok bánatomban. 4R®z»ének s Ilon dala.

, "ill tu ^