Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

- 13 - . . vagyok megtenni. Kívánjon tőleA az apád akármit, teotem^lelkem odaadom neki, csak téged engedjen elvenni« Ilon: Szegény Lacim I Hát nem ismered az apámat ? Nem tudod, mennyire gyűlöl téged, hiszen ha csak a nevedet mondanám ki előtte, talán mindjárt meg is ölne« Kocsmáros: / előrohan / La meg is öllek mindkettőtöket, semmirekellők I / Ilona felugrik / JíAfo az édesapám f / elszalad a nagyajtón / Kocsmáros: Takarodj a szobádba ! / Lacihoz / Hát te sehonnai, kapa-kasza keritő bitang, hát nem megtiltottam« hogy a házam tájára kerülj* Laci: / elébe áll / Hallja az ur ! ín nem vagyok sehonnai, sem kapakaazakeríilő bitang ás csakis a lányának köszönje kigyelmed, hogy ezt a gyalázatot elhallgatom, mert különben megtanítanám, hogyan kell egy becsületes ember becsületébe gáaolni«. Kocsmáros: Még te mex-sz fenyegetni ? ! Adja csak kántor uram azt a botot, majd én embersé re tanitom ezt a jómadarat ! / a kántor kezéből kiveszi a botot / Laci: Közel ne jöjjön hozzám az ur I Mert én találom megfog ni a bot vékonyabb végét és az úrra száll a bunkója« Kocsmáros: / rárohan / Nesze hát a bunkója, gazember ... Laci: No hát, aki birja, marja« / torkon ragadja / Kocsmáros: Bocsáss el ... engedj el ... te útonálló f * Laci: iülébb belédfojtom azt a gonosz párádat ! / Alakodnak / Kocsmáros: / fuldokolva / öegitaég ! Frici fiam, ne hagyja tok ( Megöl ! Megfulladok t Frici: / orditva / Bmberek, aegitség ! Gyilkos ... rabló,