Aszlányi Károly: Péter; Q 18575

3. Demeter: Ahá. Pa? I Klára

1 /apjához/ Gondolj arra ... Demeter: Arra gondolok. Emberek vagyunk, ugyebár. Наш ? ngyelok. De azért... ördögök ее. ' Szd öo;ém: én... nerc vagyok a eok szó embere. Elhatároztam, hogy segíteni fogok rajtad, módot akarok nyújtani neked arra, hogy uj él«tet kezdhess. Klára: Igen, apám ugy érái, hogy... Demeter: Wekem ez kötelességem. Mert ha legalább annyit megtettem vol-í na érted, hogy amikor visszajöttél... Magyarorpzágre... legalább ez.'ta törődtem volna veled egy ki ősit és... nem enge tem volna, hogy idáig juttasson a... Klára: ... vége<5 kétségbeesée, Mert: ugye téged osek a véged kétségbeesés. .. Kováoe: /kitör/ Igen I "íz az I Ezt akarom megmagyarázni... Klára: /egyre meghatotta!tan/ We magyarázz, Péter. Ha ez ig

у van, akkor... semmit ре* xagy-rázz. Mert el tudom képzelni,mi az: harcolni, k'zdeni, végül már nyomorogni... KováoF: Igen I Igen I Klára: Árván, egy« ül, anélkül, hogy l*tt volna valakid, nki megfogja a kezedet és /Péter halkan elPirje magát. /Klára/ We péter/ Igazán 1 /átöleli/ Hát mondd: olyan lehetetlenek érzed, hogy mi most a kezünkbe veepzük az életedet ? Pinoe hozzánk bizalmad ? Demete : Winoe ? Kovács: /kéteégbeepetten/ Dehogy nincs 1 Hanem... Demeter: /megkönnyebbülten, diadallal/ Tía ? Kováoe: 'r\ nem is tudom, hogy mondjam el, és... hogy kezdjek bele, én... igazán n igyon köszön m... ée háláéin... a jóságukat, de eejnop, nem fogadhatom el... Demeter: Hogy nem fogadhatod el ? /Köszörül eryet az öspzeezorult