Bornemissza Péter: Elektra; Q 18573

24 ELECTRA: 11 " r 1 o/VjuJ -IVii nihil ill áili I litfii n n intuit Y< •Jmely kellemes bánat ez, kellemes sírás. Hopp, Együtt tobzódol az latrokkal élsz ugy, mint asszony, különb-különb étkekbe gyönyörködöl énnekem M CHORUS: CHRYSOTHEMIS: ELECTRA: meg csak az kinyirben sincs! // Azlci vagyon, az is keserű mereg. Veszteg,az Istenért. Mit tött ez teneked? Édes néném, ezből nem illik pirongatnod, mert én kicsinységemtül fogva anyámhoz szoktam; azt kell rní

einem, azmit parancsol. Meglölte zsák foltját, elmehetsz anyáddal* • idtr te áa ne

ve

UewttM

l,,. nhaa

y«. fttyáJinft

ii i

vamu

i • & & i iMé CHORUS

: CHRYSOTHEMIS: E'ih'sfc*. ELECTRA: Csudálkozom, jó asszonyom, rajtad, hogy nem hagyhatsz békét ezféle szónak. Hem ládd-e: jódot akarja ez neked! vn:va Ha tudtam volna, hogy megharagudjék, feléje sem jlittem volna. Látja Isten, szánom: jó szándékba jiivék liozzá, k

mgy jól y mert bizon gonoszul jár. Gonoszul? He gondolj te énreám!