Hunyady Sándor: A gyöngysor; Q 17807

50 Fe lllgyel

3

î Pinto: jogom ? Rendesen meg szoktuk engedni. /az inashoz/ A sötétszürke sportruhám fogja behozni. De nem knickebokerrel, hanem hosszunadrággal. Oxfordinget és valami pettyes, sötétzöld vagy bordó nyakkendőt... /Mialatt az asztalról fölveszi és futólag megnézi magát abban a tükör ben, amelyben bototválkozott/... a neszeszerem ne felejtse el... Mehetünk ! /А rendőrség embereitől kísérve, kimegy. Útközben össtönszorüen igazit egyet a szivarzsebébe tett zsebkendőn, a nyakravalóján és egy rántással jobban beleigazit ja magát a kabátjába./ XVIII. A rendőrségen. Nagy szoba, amelybe balról, jobbról és hátulról is nyílik ajtó különböző folyosókról és szobákból. A rendes hivatal-jelleg. Polcok, Íróasztalok, székek. Az egyik Íróasztal tekintélyesebb, mint a többi. Huszonnégy órával később. Déltájban. Kapitány: /a helyi rendőrség vezetője. Civilben, a go híjukéban kis, piros rozetta. Körülbelül ötvenéves, eszesarcu, borotvált férfi. A tekintélyes Íróasztalnál ül, egy iv papirt nézeget. Aztán fölpillant a boyra, aki előtte áll./ Biztosan emlékszil rá, amit mond ? 3

0V- /15 - 16 éves bátcrarcu kamasz, a nagy hotelek boy-libériáj ában/ Igenis, kérem. Nagy gyakorlatunk van. Aztán ismerem is a gróf urat a versenyről, meg a pólóról, meg a hotelből is. Régi vendégünk. kapitány: Tapasztalt rajta valami különöset ?