Hunyady Sándor: A gyöngysor; Q 17807
- 25 arcán, hogy "nehéz az élet, de hálaistennek tulvagyok rajti Egy pillanatig még nézi az asszonyt, aztán megfordul és óvatosan kimegy a képből/ Mrs .Bens onî /darabig még mozdulatlanul fekszik az ágyon. A szél meglebbenti az ablakokon a függönyt, megint látszik a csillagos ég egy sávja, hallatszik a távoli, édes zene. Aztán az asszony fáradtan fölkel. A küszöbhöz megy, hogy a flu után becsukja az ajtót. Ráfordítja a zárra a kulcsot. Megfogja a kilincset. Kimerülten nekitámaszkodik az ajtófélfának. Megdörzsöli a nyakát, ahonnan levette a gyöngyöt./ Л égül a szekrényéhez megy. Kinyitja az ajtaját. A szekrány ajtaja belül tükör. Ebben a tükörben, amely kétszer olyan hosszura nyújtja a szoba perspektíváját, meglátja az ágy alatt fejtőző aoffőrt. Rémülten fölsikolt, az arca elé teszi védekezően a karját/ Ki az ? Jézusom I Mit akar itt ?l Segitség I! Soff őr : /ingerülten/Fogja be a száját ! Hallgasson I Дátszlk, hogy bújik elő. A kép abban a pillanatban sötétedik el, amikor a férfi feje és válla már kint van az ágy alól./ VIII. /öt perccel később. A komorna kamrácskája. Félhomály,csak az éjjeliszekrény kis, ernyős villanykörtéje ég. A helyzet az, hogy a soffőr megölte Mre.Bensont. Mármost képzelhető, milyen izgalomban van együtt a két cinkos. Mint két összezárt farkas. Minden rezzenéstől megrémülnek, egymástól is félnek, egymást is szeretnék elpusztítani. A beszédjük és mozgásuk gyors, kapkodó. Sokszor majdnem önkívületi. Néha
