Faragó Jenő: Offenbach; Q 16143

/ -5' Második .jelene

t, Offenbachs Herminie

: Offenbaph: Herminie: Offenbach: Herminie: Offenbach: Herminie

: / elkapja Herminiet; próza /: Megfogtalak, el ne szaladj, A kiskirálynú most te vagy ! / A kötést leveszi szeméről, miközben /: De most már látni akarlak királyné ! I ön az, Herminie kisasszony ? Megint ön ? Pedig itt sem állt a sorban ! Pedig itt voltam... itt voltam ! / magához ölelve /: És milyen szomorú megint. Mindig szomorú Ön, Herminie kisasszony. Mi bántja a kis szivét ?! Hiszen olyan magácska, Herminie kisasszony, mint egy porcellánbabaI / aki nagylány akar lenni /: Csak ezt ne mondja Offenbach ur ! - Én nem vagyok kisbaba. . . én nem akarok kisbaba lenni. Na, mondja meg, kisbaba, mi bántja a szivecskéjét ? / zavartan / Ah, semmi, semmi, Offenbach ur ! Duett. I. Sirásra áll megint a ázája, Szeméből fájó könny pereg. Meglássa, megharagszom rája, Javuljon meg, bohó gyerek. Van ugy az ember véle néha, Hogy fáj a szive és maga se tudja mért ?! Ki csak kacag, az dőre, léha A vig napokba is a búbánat kisért !