Faragó Jenő: Offenbach; Q 16143
-32/ A zongorához ül s játszani kezd,/ Hortense: Eugenie : Her minie : Bgyütt: / Tizenharmadik jelene t . Offenbach, Hortense, Eugenie, Herminie. / A zene hangjaira áhítattal figyelve jön./ Dalát el igy zengi a kert ölén a csalogány ! Hallgatja epedve, A vágytól remegve, A lány ! / Átöltözve világos Biedermayer, kezében ibolyacsokor, a zenére figyelve jön balról./ A rózsa virágzik, a sóhajok Szellője száll ! Oly szép igy az élet és szép ilyenkor A halál. / a zenét fi yelve jön balról/: A szivemben ezernyi álmodás E dalnak varázsa olyan csodás Az égen, a földön Nem játsztak még szebb muzsikát. Ez a dal a szivünk ke jel járja át. C3ak szállj, csak szállj, ah, isteni nóta, Csak szállj az égbe fel ! Csak szállj, csak szállj, az angyali karnak Ilyen szép nóta kell. Csak 3zállj, szállj, egyre szállj, Az égig meg se állj ! Csak szállj, szállj, egyre szállj, t Az égig meg se állj í
