Pázmán lovag; Q 16023

- 15 Ildikó: Enikő : Ildikó : Enikő : Ildikó : Enikő : Ildikó: Enikő : Ildikó : Enikő : Ildikó : Enikő : Ildikó : Enikő : Allj fel már, de menten! /feláll/ Mentsd meg apámat! Persze hogy megmentem. A boldogságos Szűz áldjon meg érte! Ne hálálkodj, még nem tudom, mi módon sikerül. M)ijd uramnak szólok érte... Tudtam, úrnőm, hogy benned nem csalódom. Ily nagy szépség nem rejthet rossz szivet. Áldás sugárzik rólad... Azt hiszed? Azt, jó nagyasszony. A jobbágyi nép hite szerint mind áldott, aki szép. /s óhajt/ Csalóka hit. Csalóka? Az, valóban. /tétovázás után, részvevően/' Tán bu emészt? я /elfordítja tekintetét./ Ugy... ebben sem csalódtam. Nemrég ismerlek,; csak néh.ány hete, hogy nagyurunkkal eljöttél ide, s azóta tán ha tizszer láttalak sétálgatni az árnyas fák alatt. És ugy láttam - ha nem mondok bolondot -, hogy kilépvén a fényre a falombok