Igaz barátság és szíves szerelem; Q 14598

Melynek forrójában egész szivem lankad, Melyet tapasztalhatsz arról is te magad, Hogy orczámtüz miatt majd ugyan meggyulad; Látd-e, az izzadság rólam miként szakad? . Her mi ds. Látom, de mi okból történt e nyavalyád ? Talán volt reggelre ma keserű gombád, Vagy igen befütt volt tegnap-estve szobád, A meleg gőzétől vetted e nyavalyád? Philoslenes. r Úgy látom, te csak úgy beszélsz, mint jól őrlött; Én ugyan nem tudom, nyavalyám honnan lött; De az én szívemhez oly forróságot tött, Minden vigaságot hogy abból majd kiv.ött. Hermiás. Látom, már nem tréfa, megbocsáss arról is, Hogy eddig úgy szóltam, boszantottalak is. Tapasztalom bőven, hogy nyavalyád nem kis, Melynek hogy elejét vegyük, szükséges is. Azért, ha gondolod nyavalyádnak okát, Jelentsd ki itt nekem minden okát-fokát, Meg ne rövidítse életed határát, Hogy nagy láng ne érje a most támadt szikrát. Hadd menjek el én is, róla tudakozzak, És ahhoz illendő orvosságot hozzak, Melylyel könnyebbülést szivednek okozzak: Szólj, hogy tovább veled itt ne mulatozzak. Philostenes. Ha szólok, az is baj, jobb hát veszteg lenni, Mint szivemhez több-több forróságot tenni, Nem lehet az ellen orvosságot venni, Istenem! adj nekem ezen általmenni!