Szilágyi László: Én is a kisöcsém; Q 14058

Kelemen: Tehát megértette Böcsike. Ifjabb Andersen úr, a nagy dán tápszergyáros fia a mai napon Pestre érkezik, egyenesen hozzám. Üzleti ügyben. Külföldi tőke, csak ez segithet rajtunk. Amennyiben a fúzió, amint remélem* sikerül, úgy ifjabb Andersen úr lesz az Ön új főnöke, Ifjabb Andersen tőkeerős. Élihez tartsa magát és ha az új igazgató meg­látcgartná pavilonunkat, fogadja őt a legna­gyobb tisztelettel. Elmehet. /Bözsi el/ Frici: Kelemen Frici Kelemen Frici /be, dühösen/ Egy leüszködés az ember élete! /elkeseredve vetkőzni kezd/ Mit csinál, Vadász kisasszony? Visszaadom a babaruhát. Hogy-hogy? Kérem, főnök úr, én a Kelemen tápszer­gyárban mint gép- és gyorsirónő lettem alkalmazva. Tehát nem vagyok köteles ki­állni a kirakatba, mint reklámbaba. Még ha egy házasságközvetitő tenne ki a kirakatába, nem mondom. De egy tápszergyár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom