Szilágyi László: Én is a kisöcsém; Q 14058

- 40 Andersen Kató Andersen Kató Kató Andersen Kató Kató sen Ön az a komoly fiatalember? ügy van. A derült kedéllyel. Miért, tán nem passzol a személyleírás? őszintén szólva egy kicsit másra számítottam, /tragikus grimasszal/ Én is másra számítottam....De mit csináljak, ha ez volt a hirdetésben. Ugy értem, Ön még szinte gyerek.... A hangja, mint a lányé. Most mutálok. Jelzem, nem kell annyit beszélni a dologról. Ha nem felelek meg, utazom egyedül, /elkeseredve/ Szekfü vissza, /elteszi a szekfüt, szipog./ /elneveti magát/ Hát azért nem kell mindjárt bőgni. Ugy látom, nem vagyok magának elég férfias. Dehogynem. Na.../szeretettel/ te taknyos, /hátbavágja/ De milyen ismer": az Hol láttam én ezt az arcot? Nem tudom. Én mindig ezen a helyen hordtam. Ez nem rossz....ez nem rossz. Hát meséld el, hogy jöttél erre a gondolatra, hogy jelentkezz a hirdetésre?