Hunyady Sándor: A kártyás asszony; Q 13269

ságodtói! Vezér: /elhűlve/ Tréfálnak! I.Segéd: /6 a tárgyalásvezető, a társa csak némán helyesel a háttérben minden szavának/ Fájdalom, nem tréfálhatunk. A megbizásunk nagyon komoly! Vezér: /méregbe jön/ Megőrült az az ember?! Párbajra akar hivni engem? Épen engem?!!!- Mért?! - Ha az urak nem tudnák, én a felüket tegnap éjjel a legcsunyább kulimászból húztam ki! - Hajnalban ugy vált el tőlem, itt a kapum alatt, mint a fiu az apjától!- Majdnem megcsókoltuk egymást! I.Segéd: Ezt is tudjuk! Épen ez az, ami szörnyű kinossá teszi az ügyet. - Jaj de kinos! - Látom, hogy nem méltóztatik semmiről értesülve lenni! Vezér: /ingerülten/ Nem vagyok értesülve! - Megáll az eszem. Hol van az az ember? I.Segéd: Az irodájában. Vezér: Tudják a számát? I.Segéd: 18-23-465. Vezér: /azonnal ±язая tárcsáz/ Halló, halló! ... Maga az, barátom?! Megismerte a hangomat? Igen, én vagyok. Bolond maga?,.. /Szünet/... Nem a pénz.../Szünet/ A felesége miatt?... /Szünet/... A világ miatt?!.../szünet/...Nem igaz!... /Szünet-fölháborodva./...Borzasztó!!- Rettenetes ! !... /Szünet/...És ehez kell magának párbaj?! -Segédek?! Nyilvánosság?!!... El lehet ezt intézni máskép! /Szünet/.. Rohanjon ide!! /Szünet/... Micsoda beszéd az, hogy kinos?! /Parancsolóan./ Rohanjon ide! Várom! /Leteszi a kagylót, a segédekhez fordul./ Köszönöm, uraim, majd elintézem ezt