Hunyady Sándor: A kártyás asszony; Q 13269

2o Vezér: Jaj barátom, ha én még sétálni tudnék! Én már ott tartok, hogy ha sokáig ültem, ki kell pihenni magam egy másik széken! /Helyet mutat maga mellett és amikor Kovács leült, nagyon komolyan. /Miért kártyázik, fiam? A kártya méregl Kovács: A nikotin is méreg, mégis cigarettázunk. /Kitör belőle az őszinteség./ Muszáj kártyáznom! A dolog ugy áll, hogy dolgozom, mint egy lő és nem keresek eleget! A kártyásnak mindig van pénze. Ha nyerek - jó. Ha vesztek? Egy kilóval több gond a nyakamon. Olyan mindegy már! Vezér: Nem kell költekezni. Kovács: Mit csináljak, ha ilyen átkozott, könnyelmű természetem van? Hozzászoktam egy bizonyos szinvonalhoz. Vezér: Miféle szinvonalhoz? Kovács: /magyarázza/ Ha jön a május, megszáll a vágy és kovászosuborkát rendelek a vendéglőben! Szeretem a jó fehérneműt! Ha esik az eső, taxiba ülök. A feleségem imádja a zenét, koncertbérletet vettem neki. Telefonelőfizető vagyok! - Lehet, hogy erkölcstelenség, mégis bevallom, hogy nagyon ragaszkodom ezekhez az apróságokhoz. Ma éjjel valami különös céllal ült le játszani! Ismerem az ilyesmit. Láttam az arcán az elszántságot. A vesémbe tetszik látni! Szerettem volna nyárra csináltatni egy fehér szmokingot. Aztán szerettem volna elmenni Olaszországba. Tanulni. Megnézni az uj országutakat. Mérnök vagyok, utépités a specialitásom. Kaptam is egy ajánlatot. Jávából. Vezér: Jávából? Vezér: Kovács :