Rejtő Jenő: Az őrszem; Q 13258

SZÁVA: OSVÁT: SZÁVA: OSVÁT: SZÁVA: OSVÁT: SZÁVA: OSVÁT: SZÁVA: OSVÁT: SZÁVA: OSVÁT: SZÁVA: OSVÁT: SZÁVA: OSVÁT: - 7 Lopják az árut? Itt a hotelben kell nekem egy őrszem. Magára gondoltam. Én udvarolok egy nőnek, aki itt lakik a szállodában. Az a hölgy mind máig visszautasított. Ma végre igent mondott, viszont a férje egy féltékeny őrült és biztos, hogy ha rajtacsíp, mindkettőnkkel végez. Nem hiszem ugyan, hogy ma hazajön... Csak ne legyen ilyen nyugodt. Meglátja, éppen ma fog jönni. Épp a múltkor olvastam egy ilyet... Jött a férj és belelőtt az illetőbe... Hát ezért van magára szükségem. Hogy belémlőjön? Hogy őrszem legyen. Itt fog ülni a poszton. Hol van itt posztó? A széken fog ülni! Az nem posztó, hanem ripsz. Na jó, gyerünk tovább! Mondom, valószínűleg nem fog jönni senki, de ha jön az illető, maga visszatartja itt... Tudja, valami ürüggyel... De én nem is ismerem! Magas, középkorú férfi. Most megmondom a nevét. (Súgva.) Csermely. A Steiner?! Azt jól ismerem. Kedves Száva! Legyen értelmes! Nem vagyok értelmes? Ezt még igazán nem mondták! Nem lesz szükség úgysem a közbelépésére, mert a férj nem fog jönni.