Rejtő Jenő: Az őrszem; Q 13258

- 18 KAPITÁNY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZAVA: KAPITÁNY: SZÁVA: Á. Száva, persze, persze... Szervusz... parancsolsz, kérlek? Szervusz... légy oly srapnell... A Igen... Száva, már emlékszem, a fronton együtt voltunk. (magában) Jó feje van. Nagyon örülök... Részemről az ütközet... Kérlek kapitány úr, úgy tudom, hogy te most be vagy osztva, az izé... A rendőrséghez. (meglepődik.) Igen... (Magában.) Ezt jól kifogtam! (Kapitányhoz.) Hát nekem szükségem lenne most rád... Parancsolj, kérlek, a szobámba... Ne, nem... velem olyasmi történt, hogy én most nem mehetek veled.én feljelentést akarok tenni... Itt a folyosón? Hát lemehetünk a kávéházba... Gyere, kapikám. (Belekarol.) No, de micsoda ötletek!... Elég volt ebből a molesztálásból... Kapitány úr! Együtt voltunk a huszároknál... Micsoda huszároknál?! (Végignézi.) Én nem voltam huszár! Gyanús! Maga azt állítja, hogy a háborúban tiszttársam volt?! (gyorsan.) Visszavonom. Hogy hívják magát? Száva.