Rejtő Jenő: Az őrszem; Q 13258

- 2 ­(Emeleti hotelfolyosó csarnoka. Háttérből két járás. Számozott ajtók jelzik a hotelt. Előtérben garnitúra telefonnal. Pataki és a szobalány vannak a színen.) A PATAKI: Ha valaki keresne mielőtt hazajövök, mondja meg, hogy egy fél óra múlva itthon vagyok. (A kezében lévő fekete tokba . szemüveget rak rendbe.) SZOBALÁNY: Tessék már mondani, mérnök úr, ezek a szemüvegek miért ilyen vastagok? PATAKI: Mert ezek, fiam, nem szemüvegek. Ezek új szemek. Színvak emberek számára visszaadja a világot. (El­teszi.) Ez az én találmányom, amellyel minden szín ismét' rendes helyére kerül az emberi recehártyán. (Visszateszi az üveget. Felveszi a telefont, szoba­lány el.) Kérem, kapcsolja 423-52. Igen. (Vár, majd) Jónapot! Itt Gyuri. Köszönöm, amit a tegnapi újsá­gokban leadott a spektralizátorról, de véleményem szerint ez még mindig kevés... igen, én ma is elad­tam kettőt... Úgy van, ahogy mondtam: sokkal több a színvak, sem mint azt hinné az ember... De kérem, itt a tévedés! Ez nem szemüveg! Ezt tessék az újsá­gokban hangsúlyozni a találmány érdekében: a spektra­lizátornak csak a kivitele hasonlít a szemüveghez, de az tulajdonképpen egy pótszem! Pontos utánzata az egészséges szemnek... Tessék jegyezni! A spektra­lizátor az élőszerv mesterséges és pontos utánzata az

Next

/
Oldalképek
Tartalom