Sztanyiszlavszkij konferencia; Q 12297
tének váratlan megszakítása ellen. A tragikus konfliktusokban fantáziája minden alkalommal megfeszült, de valamiért mindig lefékeződött és megmaradt a külső vonásoknál. Sztanyiszlavszkij az élet művésze volt. Az emberi meleg és az absztrakció hidege, az Élet és a Halál közötti ingadozásban, ami a XX. század művészetének észrevehető jelensége, Sztanyiszlavszkij mindig az Életet választotta. Mikor az idő mintha maga is a feltételesség keresésére ösztönözte volna, ő változatlanul vissza tért a megszokott hitelességhez, a meghitt mindennapi élethez. Igen, Sztanyiszlavszkij szerette a mindennapi életet, annak legapróbb megnyilvánulásait a szinpadon. óvta a házi tűzhely melegét, érzékelte a lakás minden neszét és illatát. A szinpadi "doboz" soha nem zárta el nála a szinpadon kivüli életet, az határ nélkül folytatódott: a szoba mélyébe távozott, a nyitott ajtók és ablakok felé húzódott, a természet végtelenségének légi perspektivájába. A tolsztoji hit minden halandónak a halhatatlan természettel való kapcsolatában hozta létre alkotásainak csodálatos harmóniáját. Sztanyiszlavszkij bármely előadása a földi élet csodájává, ünnepévé vált. Ez az, amiért megmaradt jókedvű művésznek. Lemeritette minden alakját a mindennapi életbe, engedte, hogy bevonja őket a környezet minden apró részlete, hatalmas élvezettel ásott le a láthatatlan vékony gyökerekig, amelyeket soha nem rángatott ki és nem cs upaszitott le egészen. így hatolt le a lélek "szövegalatti" titokzatos mélységébe, a "vizalatti áramlások "-ig. Innen meritette és növesztette a "legfőbb feladatokat". Nem véletlenül nevezték őt a "gyökér" és nem az "eredmény" rendezőjének. Sztanyiszlavszkij rendezői gondolkodásmódjának különös beállítottságát az is meghatározta, hogy mindig közelebb állt hozzá a vigjáték, mint a tragédia. A vigjátéki műfajban mintegy megtalálta saját őselemét. Itt egyik győzelmet a másik után aratta, fantáziája egy hangon szólt az Íróéval. A vigjáték atmoszférája, békés világa, egyszerű örömei viszszaadták neki a harmónia elveszett érzését. 28
