Sztanyiszlavszkij konferencia; Q 12297

Sztanyiszlavszkij tanításait. A szocialista realizmus orszá­gainkban megszilárdult módszere a művészi formák alkalmazásáé­nak széles skáláját teszi lehetővé, de egy változatlan felté­tel mellett: a művészetnek aktiv harcot kell folytatnia a kommunizmus magasztos eszméiért, az emberek neveléséért. Az ember: ez a legfontosabb az uj társadalom építésében. S ha a Sztanyiszlavszkij nevével jelölt rendszerről beszé­lünk, akkor ennek a legfőbb célja az ember bemutatása a maga bonyolultságában, néha pedig a társadalmi-pszichológiai ]ét ellentmondásaiban is. Sztanyiszlavszkij arra törekedett, hogy a színész ne csak ösztönösen - mint a színpad sok nagy művé­sze tette -, hanem teljesen tudatosan, a tudományos felfede­zésekre támaszkodva formálja meg a bonyolult emberi jelleme­ket. A rendezőnek, a díszlettervezővel és a zeneszerzővel az első feladata az előadás megtervezésének a munkája. Néha azt állítják, hogy Sztanyiszlavszkijnák nem volt fontos az elő­adás színrevitele, rendezői megoldása. Ez a felfogás különö­sen az utóbbi időben nyert polgárjogot a szinházpedagógiában. Sőt, akadnak rendezők, akik képesek a színészekkel kidolgoz­ni a szerepet, de képtelenek színpadra fogalmazni egy előa­dást, megtalálni a formai megoldásokat. És az ilyen rendezők - számuk nem kevés - gyakran megukat tartják Sztanyiszlavsz­kij leghűségesebb, legkövetkezetesebb tanítványainak. Ez nem igaz. Sztanyiszlavszkij rendezői fantáziája nem ismert korlá­tokat, gyakran javasolt a szereplőknek olyan megoldásokat, amelyek elképesztőnek, sőt paradoxnak tűntek. Kék madá r vagy Forró szi v rendezései i3 alátámasztják a mondottakat. Szta­nyiszlavszkij megértette: a színháznak az életjelenségek áb­rázolásánál törekednie kell a tipikusságra, művészi metaforák alkalmazására, túlzásokra, sőt groteszkségre is. 0 is joggal mondhatta el Majakovszkij aforizmáját: "A színház nem visz­szaverő tükör, hanem nagyitóüveg. M És ez vonatkozik korai rendezéseire - K. Gutzkow Uriel Acost a vagy A.K. Tolsztoj Fjedor Ioannovics cá r -, de néhány késői rendezésére is. Amikor Sztanyiszlavszkij kézbe vette a megrendezendő darabot, megértette, hogy meg kell őriznie az irói alapgon­11

Next

/
Oldalképek
Tartalom