Szilágyi László: Pozsonyi lakodalom; Q 12163

-laHagyjuk ozt! îudom.hogy behízelegte magát a papánál,tudom,hogy pályázik rám... , . Ab az Órás boltra«.•! /gúnyosan/iú8 az órásból tra! De ebből semmi sem leez! Ш Setami? Nocsak! Szóval még mindig ezt a Barkőczyt szereti? /ijedten/ Mit beszél? m nem beszélek,én mindent tudok.Azt hiszi nem láttam magukat kót éyvol ezelőtt? Mindig a cukrsdában Ültek és jeges limonádéi ittak. Csak azt nem értem, hogy lehetett annyi jeges limonádétól ennyire felmelegedni! Ugyan Fridolin! Hiszen 3arkócz£t már régen felhelyezték Bécsbe és azóta se láttam.•• /komoran/ Nem is fogja többet! /ijedten/ Tessék? /a.f./ Mondjt ,пш Шха vette éőzre,

mâlyon volt annak a hadnagy* nok az arca,mikor utoljára látta? De igen piros volt. De mitől volt piros? A láztol, a görvélytöl és egyéb nehéz nyavalyák tol ! De Fridolin mi ját eszébe? . Még valami e .zembc jutott.../csukló hangon/ elhunyt! iücsoda? Szegény Barkóczy fioesárhadnagy! Saját szoaemel láttam!Mikor betették a sóba. Milyen sóba? Koporsóba.•• A huszár tanár nem jón ki többet a boltbol... Milyen boltbol? A sirboltbol! Azt olyan mélyre totték.hogy caak létrával tudna kimászni.De létrát nom tettek mellé... ! 3.jelenet. . iüobbiek - Miklós. /Megjelenik balról, kifold beszélgetve/ IgeMs, ezredes ur... egy pillanat ezredes ur... /boldog füdáltáss&l/ Miklós! /rámered/ Mégis tettek létrát mellé?! /csodálkozva nézi Katicát/ Kiea^ony.éa én... Hadnagy ur ... аш iuaer meg?... Ám vagyok a Katica... /шва iautori 1Щ zavartan/ Persze... & Katica!,•• Mozsonybol..• а ШЬег bácni órásboltjdbol..... Oh most már emlékszem! /ürömmel/ Isten hozta...kedves..kedves Katica.... , la meg a Fridolim vagyok! Butter fridolin.Mária!...tfalún rá