Móricz Zsigmond: Odysseus bolyongásai; Q 11461

Kar: Elpenor: Kar: Elpenor: Xuthos: - 9 nyugodjék а Косуtus partján: nékem más nincsen hátra! A nagyon bölcs sohase bölcs, emberek vagyunk itt a földön, ne akarjatok minden lenni, mert nem marad utánatok aztán semmi. Jaj, aki túltesz a nagy isteneken!... Boldog, aki nyáját bután tereli! Amazt az istenek irigy dühe összetöri, ezt meg a nyájas otthon öleli. /berohan/ Boldog helyre jutottunk, óh vezérem, jóemberek lakják a szigetet, kik az idegent szivesen látják, szelidek, jámborak, szivélyesek. A túlsó dombon szó'ló' érik, s a bor édes levére akadtunk! /ujjong/ A bor édes levére, fiam? Xuthos már vett is beló'le pénzen. Evőé! A búbánat tovatűnik, ha az égi lakomákon a bor édes leve habzik, s hinti a balzsamos álmot a koszorús vigadók szemére. /koszorúsán, kancsóval jön/ Megmondtam, hogy boldogok szigete e hely,.