Móricz Zsigmond: Odysseus bolyongásai; Q 11461

- 51 veszett vihar rázza a testem, óh jaj , veszett vihar rázza a testem, mint aki szeméhe nézett: mindenkiét. Kirke: Ha ha ha! Ha ha ha! Veszett vihar rázza a testem, mint mindenkiét! Szeretett szivera sebesebben ver, mondja most Kirke: mint a versenyparipák dobogása! Polites: Ha most a markomba kerülnél, lihegett, ropogott az isteni hős, ha most a markomba kerülnél, lerágnám a csontjaidról a te szép húsodat, a te gyönyörű, remegő, harmatos, édes, szép húsodat ! Kirke: Hamar, hamar, de nagyon hamar jöjjön. Várom, várom, de nagyon, nagyon, nagyon várom...én... Polites: Ajándékát még idehelyezte, vajon szabad—é kibeszélnem? Ajándékát idehelyezte: vidd neki, legjobb hivem, méltó Politesem^