Gorkij, Maxim: Éjjeli menedékhely; Fordította: Neumark Anna; Q 11378

- 26 1. sz. Lekászálódik a kemencéről. 2. sz. A hátán fekszik, kezeit a feje alá kulcsolta. 3. sz. A szinen az Öreg megy hajlongva keresztül. Az előbbi jelenet alatt a konyhában megmosdott, aztán a priccséhez ment, ott pópa-fésüvel megfésülködött, végül nyakába vette az adomány-gyűjtő párnácskát, és most munkájára indul. A Szinész odamegy Szatyin priccséhez, fejénél áll. 4. sz. Anna elhúzza a függönyt, kidugja a fejét. Kieses odamegy hozzá, figyelmesen nézi arcát. Kieses együttérez Annával, szeretne kedves lenni hozzá! De., tud Kiesés kedveskedni? Odamegy egész közel Anna fekhelyéhez, elhúzza a függönyt. Ugy tűnik, most mond majd neki valami gyengédet, de hallgat. Azt várjuk, hogy talán kedvesen megsimogatja, de nem nyul hozzá. Ott áll egy ideig zavartan, aztán kimegy a konyhába, útközben veszi a bögrét, eszik. 5. sz. A szünet után a Szinész egyszerre erélyes lesz. Aztán, ahogy az az alkoholistáknál lenni szokott, idegei lelohadtak, és miután kimondta, ott áll, pózban. Ismét szünet. 6. sz. Mozdulatlanul, szünet után. 7« sz. Az előbbi eréllyel, majd újra szünet.