Gorkij, Maxim: Éjjeli menedékhely; Fordította: Neumark Anna; Q 11378

161. sz. Kieses odamegy a szamovárhoz, kevés forróvizet ereszt a pléhedénybe, valószínűleg enyv van benne, azután odébbmegy, lapos fadarabkával keverget az edénykében, végül rákeni az enyvet a sapkafejek széléhez. 2. sz. A Báró szekálja szerelmét - Násztyát. Basáskodik felette. Még előbb is hol ujjával bökte, hol csipkedte. Most azzal gyötri, hogy nem hagyja olvasni. Kikapja kezéből a könyvet, a levegőben csóválja. Násztya el akarja venni tőle a könyvet, de a Báró - miközben a könyvet csóválja, - hátrahúzódik tőle. Könnyű harc. Mind a ketten a nézőtől baloldalra kerülnek. 3. sz. Kieses még mindig forró vizet ereszt az edénykébe, kevergeti, közben amúgy mellékesen veszekedik Kvasnyaval. 4. sz. Egy ügyes fordulattal a Báró a könyvvel Násztya fejére ütött, és hátraszaladt a pince mélyébe. Násztya utána. A legmélyebb ponton utolérte a Bárót, hamarosan elvette tőle a könyvet, és visszatért régebbi helyére, az asztalhoz. Mielőtt Kvasnyához ért volna, valakivel szóba elegyedett. A Báró is hátul valakivel beszél. 5. sz. Kieses, az enyvet kevergetve, helyére megy. 6. sz. Helyéről. Még mindig teázik. Most Kvasnya ül. A Báró és Násztya elmenetele után ült le. 7. sz. Kieses elindult a helyére, és útközben áll meg. Fájdalmas-idegesen. Fájó pontját pi érintette. 8. sz. Tűzbe jött. Utána megy, nem száll le róla. Többször ismétli ugyanazt a mondatot. 9. sz. Veszekedési jelenet. Kieses harapósan visszafelel, Kvasnya pedig még tolakodóbban zaklatja. A jelenet tovább mérgesedne, ha Anna nem dugná ki fejét a függöny mögül és nem állitaná meg a veszekedőket.