A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET színháztörténeti kutatási programja az 1971-1973. évre; Q 11215

"Jelen mü szerzői korántsem gondolják, hogy a maguk elé tűzött feladatot: a magyar színjáték összefoglaló, részletes történetének megírását ezzel az első próbálkozással teljes egészében megoldották. Nem is oldhatták meg. - Azért sem, mert a magyar szinjátéktörténet adatai még mindég nincsenek kellő alapossággal feltárva, összegyűjtve és rendszerezve..." Mindebből világosan kitetszik, hogy immár halaszthatatlan feladat a ma­gyarországi színművészet történetének tudományos igényű feldolgozása, en­nek viszont alapvető feltétele, hogy végre megfelelő módszerekkel és appa­rátussal hozzáfogjunk a magyar színháztörténet adatainak feltárásához, ösz­szegyüjtéséhez és rendszerezéséhez. II. Az Intézetben folyó történeti kutatómunka programja és módszerei 1. A kutatás tárgya Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a magyar színháztörténet-tudomány soronkövetkező főfel iata egy átfogó, marxista szemléletű, tudományos igé­nyű magyar szinházt >rténet megalkotása. Az is nyilvánvaló, hogy e műnek, tárgyát tekintve, a magyarországi szí n­játszás történeté t kell feldolgoznia, magyarországi színjátszáson értve min­denfajta színjátszó tevékenységet — hivatásost és nem hivatásost —, ame­lyet a mindenkori Magyarország területén müveitek, bármely nyelven. A magyarországi színjátszás fogalmának nyelvi kitágítására azért van szükség, mert a színjátszás többnyelvűsége nálunk minden esetben a magyar közönség — az éppen közönségnek minősülő társadalmi osztályok és réte­gek — többnyelvűségének függvénye. A XIX. század első felében például — erre a korszakra leginkább jel­lemző a kétnyelvűség, — a magyarországi magyar és német színtársulatok műsora lényegében azonos. A kor jellemző, divatos magyar drámáit (pél­dául Kisfaludyt, vagy Gaál Józsefet) a német társaságok is rendszeresen játsszák, csakúgy, mint a magyar történelem nagy alakjait és jelentős epi­zódjait feldolgozó korabeli német szinmöveket. (Pl.: Korner; Zrínyi, Kot ­zebue: István, a magyarok első jóltevője, Birch-Pfeiffer: Szapáry Péter avagy Budavár visszavétele a töröktől, stb. ) Ugyanakkor a magyar nyelvű társaságok műsorának gerincét a korabeli német, vagy más nyelvekből né­metre adaptált színműirodalom teszi ki. Ebből következően és más okokból is az egykorú magyar és német nyel­vű színjátszás egymásrahatása a magyarországi szinmüvészet fejlődésének olyan döntő mozzanata, amelyet a korszerű kutatások nem hagyhatnak fi­gyelmen kivül. Az eddigiekből az is nyilvánvaló, hogy az összefoglaló magyar színház­történet megalkotását széleskörű, komoly kutatói bázist igénylő, szervezett és tervszerű kutatómunkának kell megelőzni e. E kutatómunkát, illetőleg annak egy részét - mint feladatkörének egyik igen fontos területét, - Intézetünk vállalta magára. Jelenlegi szervezetünk­ben, személyi összetételünkben és anyagi lehetőségeinkben rendelkezünk - 6 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom