A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET színháztörténeti kutatási programja az 1971-1973. évre; Q 11215
tényezőt közös nevezőre hozza. Ennek érdekében a segédkatalógus segítségével minden darabnak előfordulásakor adunk egy "kódcimet", amelyre azután koncentráljuk -a darab valamennyi cimszerinti mutatóját. Ugyanígy kijelölünk az előforduló darabok esetében egy "alapszerzőt" is s az összes szerzői utalókat erre koncentráljuk. E szinmühatározó-katalógus egyébként a kutatási munka befejeztével segédkönyvként lesz publikálható. Ilyenfajta segédkönyv e korszak vonatkozásában még soha sehol nem készült és létrehozása komoly segítséget nyújthatna a magyar kutatókon kivül az egykori német, vagy részben német nyelvterületek színháztörténeti kutatóinak is a XVIII. -XIX. század színházi müsortörténetének feldolgozásához. A kutatási munka megkezdése előtt természetesen még egyéb segédletekre is szükségünk volt. Ilyen például a korszakra vonatkozó szakirodalom speciálisan preparált bibliográfiáj a, a korszak topográfiai adatai , bizonyos olyan gazdasági, kö zlekedés i, jog i, államigazgatás i stb. ismeretek összegyűjtése, amelyek befolyásolták a korabeli színházi viszonyokat. Ezeket természetesen nem magunk kutattuk fel, hanem a meglévő történeti szakmunkákhoz fordultunk és fordulunk segítségért. 4. A játékszini adatok feltárása és rendezése a tényleges kutatómunka első fázisa a játékszini adatok feltárása és rendezése, annak megállapítása, hogy kik, mikor, hol és mit játszottak. E munkához meg kellett határoznunk a különböző forrástipusok célszerű hierarchiáját, ki kellett jelölnünk azokat a forrástipusokat, amelyek e kérdésekre adnak választ. Ebben a fázisban elsőrendű forrásanyagaink: a) a színházi zsebkönyvek, b) a hírlapok cikkei és tudósításai, c) a színlapok, tehát általában az úgynevezett nyomtatott források. Az elsőrendű források e körét a kísérleti modell kutatási tapasztalatai alapján határoztuk meg. A hagyományos színháztörténeti kutatásokkal szemben már első pillantásra is szembetűnik, hogy e kutatási fázisba n az elsőrendű forrásanyagok között nem szerepelnek a levéltári anyagok. Ennek oka elsősorban az, hogy az e fázisba feltett kérdésekre a leváltári anyagok általában nem adnak választ. Ugyanis: a kutatott korszak magyarországi színházi struktúrájának egyik döntő jellemzője, hogy a színházak - több-kevesebb városi vagy megyei támogatás ellenére is - lényegében polgári magántársaságo k, s igy műsoruk és művészi működésük általában nem regisztrálódik aktákba n. Ezenkívül a társaságok nagy része vándoro l, aminek következményeképpen még a létrejött akták is szétszórtak, mivel az egyes állomáshelyek szerint éppen illetékes hatóságok levéltáraiban kerültek lerakásra. Ezért a második kutatási fázisban már előtérbe kerülő levéltári kutatásokat megelőzőe n e kutatási - 11
