Arany János: Buda halála; Q 11191

-92 Buda: /folyt./ Mi kell? Lakozás kell? - akár éjnap itten Dőzsölj paoltámban, mint egy Odin isten; Kell arany- és kő-kincs? Végy! ami szemednek Drága vagyon tetsző; ints: nyomba*kötetnek. /tanácstalanságában szinte összeroppant és könyörög Detrének/ Csak te nekem hü légy régi tanács-szóddal, Testemet is védjed sok vas-mezü góttal; Mert ihon elvesztem gőgje miá, látod, Fegyverre ha késünk gyűjteni barátot. Detre: /"mint ki örül káron"/ Mit gondolsz? magam* én, hogy eladjam áron? Legyen tied a kincs, az enyim a lélek! Én azt teszem, király, mit jobbnak Ítélek. Buda: Ó Detre! ha minden - soh*se hittem volna Te is immár lettél Buda árulója? Ellenségivel egy barlangban üvöltesz ; Etele borából: "vesszen Buda!" -költész. Kit nyerjek arannyal, kit ezüsttel már ne g, Ha régi barátság igy marad, igy áll meg! Zászlómhoz a népet hol vegyem újonnan, Ha régi barátim futnak előbb onnan! Detre: С

s inja - halld meg Buda, - van az ily dolognak, Madarat nem dobbal, nem üvöltve fognaki Buda: Ó Detre! Nem értem. Nosza, mit csináljak? fanits tanulatlant; de magyarabb szóval: Ha soha nem voltam, leszek ezért, jóval. f.