Arany János: Buda halála; Q 11191

- 48 Szin: pillanatig üres. Buda: /Detrével jön. Láthatóan nagy beszédben vannak./ Detre: Én nem tudom, e nép mire gyül mostanság, Awagy mire véljem Etele parancsát: Tudtomra körösleg vagyon áldott béke, Nincsen is a hunnak sehol ellensége. Buda: Másképp se javallom, igazat megvallván, Mert enyim a pálca, most, béke uralmán, Népemet a nyájtói zaklatja hiába, Elegyiti harcát békém poharába. De micsoda harc ez, melv vakon igy lázad? Gondolom, ez játék; afféle vadászat; Mint öreg embertől hallani még hellyel, Hogy apáink néha éltek ilyen csellel. Hanem attól tartok, ő± teszi, ő bánja: Másszor a had nem gyül, ha megint kivánja, Akkor se*, ha fegyver igazán kell majdan; így Etele csúfra maga marad bajban." Detre: /"halkan inti"/ No l no ! Tudja öcséd mit tesz; hogy kedve szerinti A népnek ez újság; s gyülekezvén hadra, Örömest

ebb fordul lakomára, vadra. Nem csoda, e játék, ha neked nem tetsző, Meglásd, mire vége, milyen ember lesz 6; És te magad kérded: "Buda király hol van? Csak üres árnyékát taposom a porban." /Eltűnnek Buda sátrában./