Lebrecht, Hans: A betörés avagy tragédia a szerelmes Melisande haláláról; Q 11164

«> lo • » A KOMQRARCU: ÖIIE G : IGAZGATÓ; A KOLIORARCUl A SZÉP; Ki van zárva! Mit akartok. Az ágyat megroditani, ott a szekrényt áttenir, és máris a legnagyobb rendben volnánk, A többi már magától megy majd» Mit széltok hozzá? Soha! Ó, ez nagyon is megfelel, és én nem birok tovább A KOMORARCU: Hát jó

; a kedvedért nem szólok semmit. De a lámpát cl kell tüntetni onnan, ilyen fortéimét nem viselők el, IGAZGATÓ? Világos

> el lesz tüntetve. Kezdjetek hozzá tehát! /Az Öreg és a Komorarcu megömlik az ágyat.-. Az asszony sikoltva bukkan elő a takaró alól. Elrémült en mered a lcét férfira,/ ÖREG? Volna a házban egy-két szál gyertya? Na

f majdcsak találok én, /Lemegy/ IGAZGATÓ? Jő estét; szépasszony

f jobban mondva

? jó reggeltfr Én és társaim örvendünk- hogy végre Önöknél vagyunk. Engedje meg, /А Kezét nyújtja az asszonynak^ aki zavartan kikel az ágyból, a három jövevény meghajtja magát előtte.,/ ÖREG: /bedugja a fejét az ajtón/ Mi lelte a kedves férjét? Tátott szájjal áll a tornáconj meg jön-megy, és nem képes válaszolni sem. /Az öreg megint eltűnik,/