Lebrecht, Hans: A betörés avagy tragédia a szerelmes Melisande haláláról; Q 11164

Tt Na de mi még nem nyitottunk ajtót. Ht Igen, akkor viszont a rendőrség lesz az. ?t Akkor ajtót nyissak? Ht Ha a rendőrség az, akkor ajtót keli nyitnod t Pt Itt csak valami tévedésről lehet szó. /Elindul ajtót nyitni,/ и /tyéhóny másodper« csend. Az asszony hallgatózva ül az ágyon. Aztán meghallja a« ajtó nyitódását./ ELSŐ HANG» Ó, maguk már aludtak! Érthető, nag уorda érthető * Nem akartak sokáig várakozni. Bocsássák meg, hogy a terhükre vagyunk. Az eső megállított utunkban, meg a sötétség, na meg a baleszeren­ose Is, de arról jobb nem is beszélni. Most hát itt vagyunk, minden jóra fordul, A tekin­tetük oly gondterhelt, ne féljenek, némi elő­készület, azután elkezdjük. Pt Hogyhogy félreértés? Mi azt hittük, hogy az ő fivére jött azért is nem nyitottunk ajtót. Ha félreértésről van szó, akkor persze az egész más. Vagy nem maga mondta, hogy félre­értésről van szó? Hát akkor jól van« Mi ugyanis 4 nem vaTcrnc': senkit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom