Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

- 41 Electra Aegistus, hogy magot támasztana az <5 maga veszedelmére. De ha őtet megölnéd, az volna jobb az görög vitézek közt, ki bennünk kaphatna, mert hirünk

Tnevünk ez vil Igon kiterjedne, hogy leányok lévén, jószágunkot ez lator kezeiből és ennenmagunkat megmentettükl Noha immár nagy buba megfonnyadtunk, de csak a jószágért is elvennének bennünk. No, azért, édes öcsém, könyerülj rajtunk. Szánjad azért jó Chrysothemis mind az. mi szeginy megholt atyánkat, mind szegény atyánkfiát, Orestest. Chrysothemis Mihez való biztodban mieltetnéd ezt, leányok vagyunk, mi, nincs nekünk arra erőnk, csak hozzákezdenénk, hamarébb megölnének bennünk, hogynem mint mi ölnük őket. Ki mentene meg bennünk? Hol mit nyernénk nyavalyánkkal? Bizony higgyed nagyobb szidalmunkra, hogynem mint tisztességünkre volna. Azért én is kérlek az istenért, édes néném, hadd el az dagályt. Békéljél meg velek, engedj nekiek, mert ám jól tudod, mi szándékba ment Aegistus ki. Még most kedvét találhadd jelesben örömében. Chorus Igazat mond, jobb, ha azt mieled. Embernek nagy bölcsesség időhöz magát szabni. Electra Oh, nagy isten, lám, sehol senki egy mákszemnyit nem könyörül rajtam, im mindnyájan elhagytak, de én magamnak kell rá gondolnom. Chrysothemis Nem hagylak, éues néném., csak bolondságot ne beszélj.