Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

- 5 Clytemnestra küdt, dörgölődött ágyában, hs felkölt, csak morgolódott, sem ölelésem, sem csókolgatásom nem vala kedves; de én hiszem, ugyan érzette, hogy kedvetlen mielem. Vagyon immár kibe vigadják, ha megölelem Aegistust, ő is megölel, ha megcsókolom, c is megcsókol. Nincs ennek szivébe bánat, nincs az országra nagy gondja mint annak, ki az nagy pénztakarásba megagga, sok kénes miatt engem is megutálta, egy napon nem tudta belőle élni. Dehaisten segit, az én szeretőmmel, Aegistussal vigan elköltőm lelkiért. Nem félek immár senkitül, parancsoljon immár, zabolázzon bátor, csak ez orvossága az gonosz férjeknek, öld meg, fejtsd meg, veszesd el, mindjárt megmenel tüle. Élj ugy osztán, mint szintén neked tetszik. Jobb, te parancsolj másnak, hogynem mint neked parancsoljanak. Ne gondolj vele, bár Simon birónak mondjanak, csak legi" en neked kedvedre. De ahon látom Aegistust, hozzá megyek. Első felvonás, Harmadik jelenet /Clytemnestra, Aegistus/ Clytemnestra Kévánom felségednek jó szerencséjét és egészségét látnom. Aegistus Isten fogadja, jó Olytémnestra. Clytemnestra Éltesse az ur isten felségedet, nagy sok esztendeig békességben.