Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

- 25 De ha kévánod hallani, im megmondom ám, miért vesztéd el, ruló, /mert az vagy/, az én atyámat. Mert mindörökké telhetetlen valál, az nagy bujaságban! miért hogy szeginy <5, nem bocsátott szádra, mert féltette tisztességét. Te azért, hogy latroddal kedven lakhassál, elvesztéd, elvesztéd szegényt, kit nem adtam volna ilyen tömény ezeren, mint te vagy. De noha igaz ember vagy, mondsza meg, micsoda oka, ho y ennyi ideig meg nem job.itád életedet. Ha szinte méltán Ölted volna is meg az én atyámat, nem kellett volna ezért magad megkissebbiteni; nem kell vala nemzetségednek hirét, neved elvesztened, nem kell vala az hitvány latorral, Aegistussal, együtt lakoznod, kivel az én jámbor atyámnak öldöklői és tisztességének árulói voltatok. Ezek bizonysági, ezek, az te hamis beszédednek. Vajk, gonosz, átkozott asszonyállat, miért metszed az te gyermekidnek torkát. Ha te jámbor volnál, nagyobb gondot viselnél az te tisztességbeli jámbor uradtul származó t magzatokra, hogy nem ez hitvány latortul való fattyakra. Tekintse megim ezeknek fattyait, inely frissen, mely örömmel, mely vigan laknak, kit csak azért mielsz, hogy latrodnak kedvét lelhesd. Azok penig, szeginyek, csaknem halnak éhen,