Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

- 18 Electra Chrysothemis Electra Chorus Electra Chorus Electra Chorus Chrysothemis Vajh, Orestes, Orestes, hogy nem tudák megjönni? Mit tettem én az latornak, hogy az én véremet is ki akarja szini C nem bántana, de az nagy kiáltásodat nem tűrheti. Nehéz az békának az dér. Ha én nem kiáltanám az nagyméltatlanáógot, még az föld is kiáltaná. Jaj, nem feledkezhetem Orestesrül, bizony elfeledkezett ü énfelőlem. Oh, arám, édes arám elkésel. Hadd el azt, édes asszonyom, meghozza az ur isten. Késő dolog, nem bizom immár benne. Nem siet, sem késik az isten. Meghalok én addig. Megtart az isten. Csuda nagy bizodalma vagyon neki az Orestesbe. Nem tudja meggondolni, hogy nehéz neki, szeginynek, ily hatalmas királlyal szembeállani, hanem az ur isten csudaképpen cselekszik vele. Az ajtót zöraité valaki. Álljatok el, innét, mert ihon jü az király. Második felvonás, Ötödik jelenet Aegistus /Aegistus, Parasitus/ Nyergeljenek lovat, hllad-e, Parasite.