Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

Mester Orestes Mester - 11 ­MedeUg Atyád hadakozott, addig az te anyád Aegistus sal, az te rokonoddal, összeadja magát. Atyád miként megjüve, nagy lakodal­mat szereznek, estve vacsorán jól megrésze­gítik. Önnön maga anyád egy bárddal fejét vötte. Immár husz esztendeje, hogy Aegis­tushoz adta magát, az atyádét mind eltékoz­lották, az községet eldulták; elnyomorodtak, elkeseredtek szegények, csak tebenned egye­dül isten által vagyon minden bizodalmok. Bezzeg kegyetlen asszony az én anyám, hogy ezt merte mielni. Engem ki küldött volt Ide Strophiusnak, hogy feltartson? Im, megbeszélem azt is. Az te kegyetlen anyád, hogy szeginy atyádat elveszté, téged is el akart rökkentaai, mert mind félt ezen, hogyha te felnőnél, atyád haláláért bosszút állanál. De az te nénéd, az Electra, kiről gyakorta emlékeztem teneked, mikor eszébe vőtte volna anyád incselkedetit, az bőcsőből elorza és titkon, nagy sirva énhozzám hoza; kére ezen az nagy istenért, ugy viselném az te gondod, mint régi szolgált uramnak gyer­mekének. De hogy rövideden megértsed ezt, azért mondám, hogy megemlékeznél az te sze­giny nyomorult népedrül; immár igaz ideje vol­na az te atyád halálát megorlanod; igaz elég­gé sipolának az máséból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom