Móricz Zsigmond: Szépasszony kocsisa; Q 9774
napról napr a. Nem lehet az embernek egy azép csöndes hangulata. Próbáltam lefeküdni oh ásni, ne adj isten, éjfélután egyig olyan lárma volt, hogy nem hunyhatja be a szemét senki. Hát élet ez? / csönd/ Milyen más ez a szép magyar л este... /csönd/ Halljátok az estétí alljátok a falut? /távol tehénbőgés hallatszik,/ Halljátok a madarakat? Halljátok a szél zúgását? kinyújtja a kezét és reáhull a virágszirom/ Hogy van az a nóta Ко- oróczy Ha csak egyszer látnál, hacsak egyszer várná! mikor arra járok... Mikor minden fánál, minden virágazálnál b'ua^n meg megállok... .Te utánad sir a levél minden vi-ág téged vár... De SE idő múlik, már -, levél hullik s v->rju szól, hogy kár, kár, kár. Komoróczy: /most ő kezdi/ Ugy múlnak az évek, hogy már szinte felek mikor visszanézek... Asszony, leány csókja, cigány bor meg nóta édes szép emlékek... Együtt: Ifjúságom hov-, tlettél ami száp volt, hol van már! Az idő csak m (ulik, már a levél hullik s varjú szél, hogy kár, kár, kár... Ghálné: /szünet után ^ \z idő csak múlik, már a levél hullik, a varjú szól, hogy kár, kár, kár... De jé itthon lenni, gyerekek, ebbe a azép kis országba. Nincs ilyen a nagyvilágon sehol... Tudjatok mi van itt?... Komoróczy: Adósodunk, adósodunk, eladósodunk... rhálne: Maga ünneprontó. Inkább koccintsunk. Micsoda házigazda maga! Komoróczy: Mindjárt hozok egy kis pókhálós bort. Gyere öcsém! Abból egy pohárral! Szegények vagyunk, ^ tehát jól élünk, ugye báróné? / el balra Bartávaí У Ghálné: /Amint Komoróczy elment, elevenen és idegesen/ Monostory, jöjjön csak idébb kedves, készen vannak azok az irások? Monostory: Még nem tettem rá a . pontot, méltóságos asszonyGhálné: Miféle pontot? Hogy kell ezt értei i? Nahát. kenjejn ез keresse meg azt a pontot. Mozogni, ïTTT^r • < • ГЖКШКЙЙЯИШМИКГЩ,ШШШШ.iSBTSF Г..• A « J* ' ,
