Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 56./Keilitsné/ hoz/ Dehát igazán oly sürgős? Talpa-Magyars /halkan, forrón/ Mondja, hogy az enyém... Keilitsné: Hát kedves gyermekeim...hogy valami ujat ie lássanak, hogy valami kedveset is lássanak.•• Talpa-Magyar: /Keilitsné szoknyáját rángatva/ Mondja mér... Keilitsné: /Talpa-Magyarra mutatva/ íme egy vőlegény! Talpa-Magyar: /majdnem feldönti az asztalt/ VőlegényI Keilitsné: /a társasághoz/ Ha azt akartam ugyanis, hogy itt le-J gyenek, mert az ilyen fiatalok ugye, szerencsét jelentenek, egyszerűen azért volt, hogy ebben a mi kic szerény családi ünnepünkben részt vegyenek...Drága Bellánkat, egyetlen gyermekünket Talpa-Magyar Ede úrral jegyeztük el... Fali gróf: /meglepetten/ Talpa-Magyarral? Fécel: /dezorlentólva/ Hogyan? Hogyan? Bella: /remegőn/ Mama kérem... de hát... Keilitsné: /maga is fölindultán/ Hallgass...engedj az istenért... /Általános meglepetés, mind Talpa-Magyart nézik/ Fécel: Szerencsés fiatalember... Fali gráf: /Bellához, finomon/ Gratulálok... Juliska: Kn is gratulálok...Megcsókolja Bellát. A Miss is köszönti/