Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 5o /Keilitsné/ Bella: ra és nem reklamálva semmit és nem panaszkodva semmit és nem fenyegetve semmit, az ő számára egyszerűen lezárjuk az ügyet, kár most, ha szeret...Lehetetlen, hogy meg ne hassa mindez, ennyi nobilitás, lemondás, önfeláldozás... Lehetetlen, hogy a velőkig meg ne remegjen, fel ne lobogjon - az ő kedvesét! az ő gyermekét! odaadni másnak - lehetetlen, ha szeret! £ fog elve ni téged - ő fog elvenni...Leányom, én máz látom... már látlak anyai szememmel... /nagyon ideges/ Dekát nem... nem... utálom ezt,hogy csak igy intézze a sorsomat, csak ugy dobáljon jobbra-balra mint egy bábot, dehát utálom ezt! Az életem, az én életem. Keilitsné: Bella: Kellitsné: Bella: Keilitsné: /boldog tiltakozásai/ Nem igaz! Az én életem! Nem akarom.•• /előkelően és még boldogabban/ Grófnő!... /már félig nevetve/ Ugyan mama!... /magához öleli/ Igenis grófnő, egy mágnás felesége, s micsoda egy mágnásé! Mit Kéji Bella! Hamar változtassuk át mégegysz

er a jó öreg t eilits nevet.. .Thuse! rein-irnőffy Bella grófnő,- egész pest megpukkad, megőrül, s ünnepel, amikor...amikor az ud7ar is befogad, a király! "Hallom a grófnő szépen énekel.** /hangok az udvarban/ Már jönnek...jönnek... hamar az asztalt, segits csak kérlek, terítsünk meg...Ő fog elverni téged!.../lázas készülődés/ itt van egy