Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 34./Ke Hits né/ Bellai Keilitsné: Bella: Keilitsné: Bella: meg, es egy rettenetes»helyeet egy kínos helyzet... értsd meg, én csak a te javadat akarom...a szivem vezérel, a józan eszem a te éxőekeduen, a jövőd érdekében. ..De hiszen minden fájdalmamat, minden keserűségemet elnyomom, de hiszen egy szóval nem mondom, micsoda egy cudar vagy, egy huse éves leány... micsoda szégyen a szüléidre, az apádra, aki hallgat, holott bőgne a fájdalmában, üvöltene a dühében, amilyen gondolkodású ember, amilyen szociáldemokrata: éppen egy mágnádtól legyen az ő leányénak gyermeke... Oh mama kérem*.• /csak folytatva/ De hiszen egy más anya megölt volna, érted?... más szőlők, de hiszen elkergettek volna... /hidegen/ Elmehetek... /távolodik/ /fájdalommal/ Oh!... Hát lgazis...Ha egy szer igy beszél, másszor ugy beszél... ha más szülŐhkel példálódzik, hogy azok mit tettek volna. Azért maga az én anyám, hogy ugy tegyen, ahogy tesz, és ne öljön meg és ne kergessen el, de megértsen, megsajnáljon és a szivéhez emeljen engemet ... íliszen tudja, hogy szeretem magát és csakis magát szeretem és csakis magára hallgatok, a amit maga mond nekem, az szent... BocaKsa meg, ha fájdalmat okoztam magának, dehét maga is nő, maga tudja, hogy nem készakarva történt, nem is tudom, hogyan történt, nem is értem... a jó isten a hibás, esküszöm...