Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 20.­Tormái: /mint egy debatterr egy széket, mint szószéket maga elé rántva/ Oh istenem, önök azt mondhatnák, hogy ez az élet, az éket játéka vagy kiszámíthatatlansága, ahogy tetszik, az élet szóval, ami egy nagyot fü­tyül az emberi számításra és sodorja az eseményeket.. Csakhogy bocsánatot kérek, mégis csak van valamelyes logika az életben, valamelyes házszabály, valamelyes vezérfonál, amelyen emberi sorsunk eligazodik s az útját megtalálja. Ha önök nekem szánták Bellát, mél­tóztatott volna mindenek előtt aoban az irányban ne­velni a leányzót, hogy tisztességes polgári feleség lehessen, méltóztatott volna ügyelni arra, hogy le­endő férje számára érintetlen megőrizze lelki és testi kincseit, hogy ne a színházakat, énekiskolá­kat, fogdosódó dalmestereket s Ínyenc tenoristákat bújja, s hogy ne vesse le lenge szoknyáival egyetem­ben a jő polgári hangzású keillts nevet, hogy mint egy csábnő, mint egy szirén, Kéji Bella legyen! Csi­nos kis névmagyarosításI Keilltsbői Kéji! Kéji Bellai Hogy ezt a miniszter megengedte! Keilltsné: Ez egy nagyon szép név... egy szép magyar név... És gyönyörűen illik Bellához, egészen stílszerű a lényé­vel. . • Tormai: Keilltsné: Tormai: Stílszerű..• Kéji... no köszönöm szépen.•• És szükséges is a jövője szempontjából. A jövője az én dolgom volt Keilltsné: Egy ilyen páratlan, kivételes leány, egy ilyen tü

Next

/
Oldalképek
Tartalom