A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 128 Hibája a rendezésnek, hogy a dalok és táncszámek minden egyes esetben betétszámként hatnak, A dalok sohasem a szituációból nőttek ki, sohasem a szinész lelkiállapotából, hanem a próza^után, otthagyva annak hangulatát, a szinészek egyszerűen táncolni és énekelni kezdtek. Hiányzott a dal mögött a megfelelő érzelem és a szenvedély. Az összes dalokra, akár a zenei vezető, akár a ren*dező által hibásan leegyszerűsített puritanizmus volt a jellemző. Hozzájárult még ehhez, hogy mind a kétszer, amikor láttam az előadást, a zenekar minden egyes dalnál két taktussal volt előbbre, vagy hátrább, ami feltűnő módon akadályozta a különben szépen éneklő Fata

lin Mariannát és Bánffy Frigyest, A leszürkitett játékstílus e]ovo kizárta a darabból áradó romantikát s az igazi emberi érzésből fakadó szenvedélyességet. Szeretném, mint legfontosabb kérdést, az expozíció helyes kibontásának kérdését; és ezen belül a helyes szituáció kialakítását, konkréten az I» felvonás 2 képén keresztül megvilágiteni. Az I, felvonás 1, kép: szoba a kastélyban. Inditása már egy helytelen állóképből történik, Bence és Bálint, Perényi László és Náday Pál az'ajtónál állnak. Ez az állókép nem megfelel" inditása a darabnak. Ebben a képben pontosan megtudjuk, hogy Kis Bálint а leánya érdekében jött el a kastélyba, Az első jelenet igen fontos az expozíció szempontjából, mert ebből Kis Bálint problémáján tul megtudjuk Bencének azt a vágyát, hogy szeretne megszabadulni öröksége jelenlegi tulajdonosától, unokaöccsétől, Alfrédtől. A Beszélgetés is ugy kezdődik, hogy ugy érezzük, már hosszabb ideje tart, A függöny lemenetelekor az állóképből ugy érződik, mintha ez a beszélgetés most kezdődött volna és ez rányomja bélyegét Perényire is és Náday Pálra is. Pedig lényegében az van, hogy Bálint alázatosan, de kitartóan könyörög leányáért, Bencében pedig lassan fogamzik meg az a pokoli ötlet, hQgy Bálintot fel fogja használni öccse eltávolítására. Nagyon fontos ez a jelenet, A népű színműnek itt magas érzelmi és indulati hőfokon kellene kezdődnie. Ehelyett az történt, hogy felment a függöny, az emiitett szereplők hatul álltak, szünet, Bence előrejön és'kezdte a szöveget: "Higgye el, édes öregem, mindent elkövettem." Az ur nagylelkűsége és a telkes jobbágy leányáért aggódó köpvörgő szavai indítják el tehát a darabot. Ehelyett itt egy egészen szürke beszélgetés indult öieg, amely a dráma két legfontosabb alapkonfliktusát exponálta be, Bence kiküldi a folyósóra Bálintot és végre kimondja, ami benne a jelenet alatt gondolatban már megfogalmazódott: " Az öreg szedi ki majd nekem a parászból a gesztenyét", Perényi ezt minden átélés nélkül és minden indulat nélkül közli velünk. A következő jelenetben megjelenik a ház úrnője, annak helybeli titkos imád ója ,Szirmay, a jegyző,a tanitó és az inas. Tarokkozni kezdenek. Es ha az előbbi jelenetben elindul a dráma,' akkor itt egy-két mondat után elfelejtjük az előző fontos jelenetet, mert B

ence, azaz Perényi László nem viszi tovább azt a lelkiállapotot j amit tovább kellett volna vinnie, megszűnik kapcsolata a cselekvesében a folyosóra kiküldött Bálinttal, Pedig annak a jelenléte neki most mindennél fontosabb, még a tarokk-partinál is. Karvalyné, Keresztessy Mária még leginkább az, akinek őszintén elhisszük, hogy elkívánkozik Ormódról, de már Kompótinak nem érezzük a kapcsolatát, hogy szeretné megkaparintani magának az